Üdvözlő üzenet

Tisztelt kutató barátunk, az AGEAC üdvözöl az indiai Dnyána, a görög Szófia, az évezredes Ismeret világában, amelyet a múlt minden nagy kultúrája ismert. Ez egy feltáró tudás, amely lehetővé teszi az embernek, hogy megismerje a saját létezésének eredendő okát…

Jelenleg a Bölcsesség szentélyének az előcsarnokában állsz, azon szentélynél, ahol olyan emberek tanultak és gyakoroltak, mint Konfucius, Buddha, Jézus, Salamon, Homérosz, Püthagorasz, Platón, Szókratész, Hermész Triszmegisztosz, Dante Alighieri stb.

Az előtted álló út rendkívül hálás, viszont tudnod kell, hogy nem bizonyul könnyűnek, mert áhítani a bölcsességet egyvalami, viszont teljesen más dolog egy egész életen át kitartani a bölcsesség kutatásában, ameddig végül meg nem találjuk azt.

Két nagy akadály áll előttünk, amit le kell győznünk:

1. Egyfelől az élet által felkínált - szükséges avagy szükségtelen - lehetőségek és benyomások körhintája, amelyek együttesen kisajátíthatják a férfiak és a nők idejét.

2. Másfelől a tanítások széles választéka, amelyek közül számos kapcsolódik a jóság, a szabadság, a boldogság stb. eszméihez, viszont amelyek mély kétségeket keltenek bennünk, mert nem tudjuk, hogy melyik tanítás képezi részét az igazságnak.

Ám ezen akadályok leküzdéséhez emlékeznünk kell még két másik nagyon fontos dologra:

1. Élni csak azért, hogy éljünk, anélkül hogy megpróbálnánk önmagunknak megválaszolni, hogy kik vagyunk, honnan jövünk, merre tartunk, mi a lét célja – ezzel voltaképpen szemeinket továbbra is lehunyva élünk, és azokat soha nem is akarjuk kinyitni. Tegyétek a kezeteket a szívetekre, és válaszoljatok önmagatoknak: Van-e az életben szomorúbb dolog, mint azt akarni, hogy sötétben maradjunk?

2. Csakis egy gyakorlati ismeret teszi lehetővé a tanulónak azt, hogy önmaga is ellenőrizze az alapelveket és a kijelentéseket, amelyek képesek kivezetni bennünket az elméletek zavaros labirintusából. Az az ismeret, amelyben nincs benne a mindennapi életben való gyakorlati alkalmazás, az nem más, mint holmi gondolati akrobatamutatvány, amely sehová sem vezet.

Ha azonban te, becses olvasó, azért érkeztél ide, mert a Bölcsesség édes a lelkednek, és úgy hiszed, hogy az életben van még valami más is a születésen, a növekedésen, az öregedésen és a halálon kívül, akkor arra invitálunk, hogy ragadd meg a hited pajzsát és menj határozott léptekkel, legyen az a szél irányában, vagy minden szél ellenében… Azonban mindig emlékezz rá: « Sok mindent meg sem próbálunk elvégezni, mert nehéz, de csak azért nehéz, mert meg sem próbáljuk». Seneca

Ignoranti, quem portum petat, nullus suus ventus est

«Egyetlen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, hogy melyik kikötőbe tart.»